A magyar labdarúgó-válogatott több mint 200 mérkőzését fényképezte

Az MSÚSZ lakiteleki kongresszusán Farkas József-díjban részesült Thaly Zoltán. A sportfotográfust Dénes Tamás, a szövetség főtitkára méltatta.

Erősen hiszem, hogy minden kiváló sportfotográfusnak megvan „a” képe. Egy pályafutás hosszú, aki elég tehetséges hozzá, sok remek képet készíthet, de még neki is megvan „a” képe. E díj névadójának, Farkas Józsefnek, például a kitekert testhelyzettel lövő Albert Flóriánról, egy másik klasszikusnak, a nem is olyan régen elhunyt Almási Lászlónak a hatvanas évekbeli futball-balerinákról szóló. A perceken, pillanatokon belül a Farkas József-díjasok közé lépő fotográfusnak is van ilyen. Bízom a technikában, remélem, sikerül ide, mögém varázsolni a képet.

Ez a Néni és a Bácsi címet kapta, az ifjabbaknak talán segítség, ha elmondom, hogy a hiányosabban öltözött szereplő a képen Bácsi Sándor, az Újpest három és fél évtizeddel ezelőtti csatára. A kép egyébként 1992. május 20-án, Békéscsabán, az Újpest–Vác Magyar Kupa-döntőn készült.

Szerintem zseniális a felvétel, persze kivételesen nagyot dob a fotón a cím is, de hát a kép önmagában is a vadkapitalizmus magyar futballkuszaságának jelképe lehetne, nagy biztonsággal állítom, hogy a Wembley-ben, tizenegy nappal korábban nem ülhetett sem néni, sem skót kockás bácsi az FA-kupa-döntő alatt a tartalékoknak meg a stábnak fenntartott helyekre. De abban a pillanatban meg kellett látni a sztorit, be kellett, hogy ugorjon, hogy a néni mellett Bácsi ül.

A fotóssal legutóbb a novemberi válogatott mérkőzések napjaiban, Jerevánban beszélgettünk a kép születéséről, a rá nagyon is jellemző túlzott szerénységgel azt mondta, szerencse kellett hozzá. Hát… Ahhoz, hogy egymás mellé kerüljenek, talán igen, de a többihez pedig tudás. Meg az, hogy valaki eseményközelben legyen.

Ő pedig rendre ott van. A magyar férfi labdarúgó-válogatott szombaton, a Puskás Arénában a története 1010. mérkőzését játszotta. 1902 óta. Díjazottunk minden ötödiken ott volt. Ami, persze, egyszerű matematika, mert az első, nagyjából 420 idején még nem is élt. Sokkal többet mond, hogy a legutóbbi 375-ből több mint kétszázat fotografált. Szinte mindegyiket, amelyet itthon rendeztek, s nagyjából minden másodikat külföldön.

De nem csak a magyar válogatottat fényképezte, járt világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon – talán a legszebb közös emlékünk utazásaink közül a 2016-os három hét –, de még Copa Américán is. Mindazonáltal elsősorban a magyar labdarúgást követi, legyen az korosztályos futball, női futball vagy éppen amatőrfutball, állítom, senkinek sincsen olyan archívuma sem a magyar női labdarúgás múltjáról, sem a BLSZ jelenéről, mint neki.

Tisztelt Egybegyűltek!

A Magyar Sportújságírók Szövetségének 2026-os Farkas József-díjasa: Thaly Zoltán.