Nők a sportban és a sportmédiában
A jövő évi tokiói olimpián már a résztvevő sportolók 48,8 százaléka lesz nő, a sportvezetők között és a sportmédiában azonban még elenyésző az arányuk a férfiakéhoz képest - hangzott el szombaton, a szövetségünk alelnöke, Csisztu Zsuzsa által szervezett nemzetközi konferencián.
A 110 éves MSÚSZ Jubileumi sportújságíró-kongresszusának második napjánk a Testnevelési Egyetem Athén termében rendezett tanácskozáson Szabó Tünde sportért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a nők aránya egyre növekszik az ötkarikás játékokon.
"A második nyári olimpián még csak huszonkét nő vett részt, 1988-ban Szöulban a versenyzők 26,1 százaléka került ki közülük, három éve Rióban már 45,2 százalékuk, Tokióban pedig ez a szám 48,8 százalékra emelkedik" - jelentette ki az államtitkár, aki hozzáfűzte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sokat tesz a nők szerepének erősítéséért, s már csak a rögbi és a bob olyan sportágak, amelyben kizárólag férfiak versenyezhetnek.
Szabó Tündemegvizsgáltahogy a sportvezetők között milyen szerep jut a gyengébb nem képviselőinek, s mindössze három olyan hazai sportszövetséget talált, amelynek nő az elnöke, és ugyancsak háromnak van női főtitkára, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében pedig egyedül Pálinger Katalin képviseli a hölgyeket.
Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke viszont arra emlékeztetett, hogy a riói olimpia nyolc magyar aranyérméből hetet női versenyzők szereztek, amihez Gál Andrea, a TE Társadalomtudományi Tanszékének vezetője azt tette hozzá: kizárólag a hölgyek eredményeit figyelembe véve Magyarország a hetedik helyen végzett volna a nemzetek versenyében.
Az előadásokból kiderült: bár az eredményeket inkább a nők szállítják, a Kiemelt Edzői Programban a férfitrénerekszáma 174, míg a nőké csak 15, viszont az Utánpótlás Edzői Programban érdekeltnői szakemberek aránya már 40 százalék.
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy a homogén női közösségeknek nagyobb az összetartó ereje, mint a férfiaké.
Ha egy edző vagy vezető nem megfelelően közelít a közösséghez, akkor később sokkal nehezebben fogadják el" - állapította meg Mocsai. Lajos. A korábban minda női, mind a férfi magyar kézilabda-válogatottat hosszú éveken át irányító szakember szerint sportágában a nők sokkal kollektívebbek, taktikusabbak, a férfiakhoz képest megnövelték a támadási variációk számát, ugyanakkor a hölgyek jobban tűrik a monotonitást.
Donna de Varona kétszeres olimpiai bajnok úszó, az Egyesült Államok első női televíziós sportriportere kifejtette: sportsikereit annak köszönhette, hogy edzője, George Haines értette a női versenyzőksportolók gondolatvilágát, s személyre szabott edzésprogramot dolgozott ki neki. Az öt amerikai elnök tanacsadójaként dolgozó Da Varona arról is beszélt, hogy sportpályafutása után bizonytalan jövő várt rá, s ez a helyzet csak azután változott meg, hogy kezdeményezésére hazájában 1972-ben elfogadták a nemek közti megkülönböztetést tiltó törvényt.
"Ezután az amerikai nők a csapatsportágakban kezdtek dominálni" -magyarázta a kétszeres ötkarikás bajnok úszó, aki emlékeztetett rá, a nők szerepe egyre fontosabbá vált, ezt jelezte, hogy a NOB 1981-ben létrehozta sportolói bizottságát, majd tíz évre rá megrendezték az első női labdarúgó-világbajnokságot.
"A NOB hajtotta végre a legsikeresebb egyenlőségi programot, de még van teendő bőven" - zárta szavait Da Varona, aki szerint azért is fontos a nők részvétele a sportpiacon, mert az többmilliárdos üzletet generál.
Gál Andrea előadásából kiderült még, hogy az írott médiában mindössze tíz százalék a nő, s a sportsajtóban is kevés a női újságíró, szerkesztő.
"A sportújságírás férfi szakma, a nőknek többet kellett kell tenniük azért, hogy elfogadják őket" - állapította meg a TE tanszékvezetője.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra Budapest humán főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy az életmódváltó programokon, valamint a fővárosi futóversenyeken, különösen a nagyobb állóképességet igénylő távokon résztvevők többsége nő.
Csisztu Zsuzsa arról beszélt, hogy tisztelni kell a sportolót és a teljesítményt.
"A teljesítménynek nincs neme, csak jó vagy rosszvan belőle" - jelentette ki az AIPS végrehajtó bizottságának tagja, majd a legendás rádióriportert, Szepesi Györgyöt idézte, aki szerint egy újságírónak szeretnie kell a sportot, s ha ez megvan, akkor előbb-utóbb eljut odáig, hogy hitelesnek tartják.
A háromszoros riói olimpiai aranyérmes úszó Hosszú Katinka azt hangsúlyozta, hogy asportágban már megvalósult az egyenlőség, hiszen Tokióban a férfiak és nők ugyanazokban a számokban fognak indulni, sőt, először rendeznek majd vegyes váltót csapatonként két férfi és két női úszó részvételével.
Bárcsak megélnénk azt is, hogy néhány év múlva fordított konferenciát tudnánk tartani a férfiak szerepéről" - fogalmazott Hosszú Katinka.
Gianni Merlo, az AIPS elnöke elmondta: Olaszországban azt tapasztalja, hogy változik a társadalom, s a lányok manapság motorikusan ügyesebbek mint a fiúk, mert a babák helyett manapság inkább sportszereket vesznek a kezükbe, miközben a fiúk a labdajátékokkal szemben inkább a számítógépeket választják.
Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői, a moderátor szerepé betöltő Charles Camenzuli, AIPS Europe-főnök vezetésével tovább boncolgatták a témát.
Az előadóterem folyosóján kiállításkeretében mutattuk be a AIPS Sport Media Awards tavalyi magyar pályamunkáit.
Fotók: MSÚSZ/Cseh Péter, Szűcs Attila
2019-05-19
