Az MSÚSZ Életműdíjasa: Jocha Károly

A Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal tüntette ki a gyulai kongresszuson Jocha Károlyt. Dénes Tamás, a szövetség főtitkára méltatta őt.

„Szerencse, hogy csak a kilencvenes években találkoztunk. Ha, mondjuk, két évtizeddel korábban történik mindez, jó eséllyel rettegtem volt tőle. Nem voltak jó tapasztalataim a biológia-kémia szakos tanárokkal, s ez legkevésbé az ő hibájuknak róható fel. Ám az idén majd a nyolcvanadik születésnapját ünneplő kollégámmal csak jóval később hozott össze a jó sorsom, s tényleg az, mert jól együtt dolgoztunk a szép emlékű sportnapilapnál, a Színes Sportnál. Ott is azt csinálta, amihez talán legjobban értett: nagy empátiával interjúkat készített magyar sporthősökkel. Ildomos felsorolni egy ilyen méltatásban szakmai pályafutásának legfontosabb állomásait, dolgozott a Hírlapkiadó Vállalatnál (1974–1980); az MTI-nél (1980–1984); a Pest Megyei Hírlapnál (1984–1990); a Népszavánál (1990–1993) és újra a Pest Megyei Hírlapnál (1993–1995), aztán szabadúszó lett. Fontos könyveket írt, s azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy többe ezek közül úgy vágott bele, hogy a saját pénzéből finanszírozta meg a kiadást, mert egyszerűen fontosnak tartotta, hogy az által megszólaltatott sportolóknak ilyen formában is emléket állítson. A második kiadás után mondta, több tízezer órát dolgozott az interjúköteten, amelyet több mint 400 fotó tett még érdekesebbé. Sok írása közül van egy, amelyben új arcát leltem meg, teljesen másmilyen volt, mint amiket addig olvastam tőle. Persze, egy nekrológ sajátos műfaj, az csak érdekes, de nem lényeges, hogy kiderült belőle, hajdanán a Wekerle-telepi lakásuk kertjében kapura lőtt később olimpiai bajnoki címet is nyert féltestvérének. Az már fontos, hogy milyen emelkedetten írt. Azóta valahogy úgy gondolom, ő a magyar sportsajtó egyik nagy magányos harcosa. Mégpedig a legkiválóbbak közül.

A Magyar Sportújságírók Szövetségének idei egyik Életműdíjasa: Jocha Károly!”