Történet

A Magyar Sportújságírók Szövetségének története

„E hó 6 -án, kedden tisztelegtek a M. Sp. H. Sz.-nak tagjai Rákosi Jenő főrendiházi tagnál, mint az Otthon elnökénél, hogy megalakulásukat bejelentsék és hogy testületüknek elismertetését kérelmezzék. A küldöttségben részt vettek: Herendi Arthur (Az Újság) szindikus, Herczegh Béla (Pesti Hírlap), Kiss Gyula (Budapesti Hírlap), Schubert Alfréd (Vadász és Versenylap), Izsó László szindikátusi titkár.” – így kezdődik az a beszámoló, amely a kor egyik legjelentősebb sportorgánumában, a Sport-Világban 1909. július 10-én látott napvilágot.

Ennek alapján ünnepli a Magyar Sportújságírók Szövetsége idén működésének száztizedik évfordulóját. S ha már a „szezonnál” és a 2018–2019-es „idény” jubileumainál tartunk, érdemes azt is megemlíteni, hogy éppen 175 éve, 1843. november 4-én – egy mindössze néhány évet megélt szépirodalmi, művészeti és divatlapban, Petrichevich Horváth Lázár Honderűjében – jelent meg először a sport szó.

Az első évek történetét még gyakran kísérték viták és torzsalkodások. Mérföldkövet jelentett, amikor 1927. június 16-án megalakult a Magyar Sportújságírók Egyesülete, amely a Nemzeti Sport és az Újság kezdeményezésére, aktív részvételével jött létre. E két lapot választotta a szövetség hivatalos lapjául. Nyilván alátámasztja ezt a levélcíme is: Rózsa utca 111. Ez volt akkor a Nemzeti Sport szerkesztőségi címe. Létezett klubhelyisége is az MSE-nek rövidített szervezetnek, mégpedig az Országház Kávéházban, a Nádor utca 31-ben. Az első „tisztikar” névsora azt jelzi, valóban a kor legkiválóbb sportújságírói – budapestiek és vidékiek egyaránt – bábáskodtak a születésnél. Az elnök Vadas Gyula dr. (Nemzeti Sport), a társelnök Kiss Gyula (Sporthirlap), labdarúgó szövetségi kapitány volt.

1935-ben Vadas Gyula átadta az elnöki posztot (tiszteletbeli elnöknek kérték fel és választották meg), akkortól dr. Mamusich Mihály elnökölt, a két társelnök Culi Nándor és Bánó Jenő lett. Titkárként fontos szerepkört töltött be a harmincas évek végének magyar sportújságíró-társadalmában a kor legkiválóbb, az 1938-as világbajnokságon is közreműködő játékvezetője, Hertzka Pál, aki a Friss Újság cégvezetője is volt egyben.

A második világháború után 1945 nyarán nyert először említést a sportújságíró-szervezet a sajtóban. Stollár Bélának, a Pesti Hírlap és a Nemzeti Sport a nyilasok által megölt antifasiszta újságírójának síremlék-avatásán Rejtő László már a Sporthírlapírók Szindikátusa nevében vett részt. Ő volt az új ügyvezető, aki 1946 januárjában már a Népsport szerkesztőségébe toborozta az érdeklődőket, értekezletre. 1947. november elsején arról számolt be a Kossuth Népe című napilap, hogy „megválasztották a Sporthírlapírók Szindikátusának vezetőségét”. Az elnök Rejtő László (Kossuth Népe) lett, szindikusokká Pataky Károlyt (Kis Újság) és Pálfai Jánost (Népsport) választották. A titkári teendők ellátásával Lukács Lászlót (Szabad Nép) bízták meg. 1948 januárjában még tudatta a Népsport, hogy „a Magyar Sportújságírók Szindikátusa közli a sportlapok és a napilapok rovatvezetőivel, hogy 14-én, szerdán délután 3 órakor az MSB tanácstermében (Alkotmány u. 3) Madarász Endre, a Nemzett Sport Bizottság főtitkára sajtótájékoztatót tart”, de ezt követően a szövetség aktivitása a nulla felé tartott. A politikai változások nem igazán tettek jót neki, teljes mértékben betagozódott az újságírók országok szervezetébe. Időszakonként azért megjelentek cikkel arról, hogy mi mindent tehetnek a sportújságírók a párthatározatok végrehajtása érdekében (Maros László tollából), vagy, hogy hogyan tudják nevelőmunkával segíteni a sportújságírók a sportolók ideológiai fejlődését is (Szekeres József) szervezeti életnek alig-alig található jele.

Döntő változást hozott 1958, amikor – miután Magyarország be, vagy ha úgy tetszik, vissza kívánt lépni a nemzetközi szervezetbe, szükség volt az itthoni szervezet feltámasztására. Novemberben a Népsport meglehetősen fura hírt jelentett meg, nevek nélkül: „A magyar sportújságírók országos szervezete, a MÚOSZ sportújságíró szakosztálya megtartotta esedékes vezetőségválasztó közgyűlését. A szakosztály új vezetősége november 18-án tartott ülésén megválasztotta elnökét és titkárát.” Vajon miért nem lehetett megírni, hogy kiket?

Néhány hónappal később, a magyarok az AIPS-be való visszavételét „szentesítő” bécsi kongresszuson egyébként Kéri János, a Népsport felelős szerkesztője, a sportújságíró-szakosztály titikára, és Szepesi György képviselte a magyar sajtót.

A hatvanas évtized nem hozott sok újdonságot a szövetség életében. Talán a sportújságírók presztízsében sem. 1971-ben Zsolt Róbert írta a Magyar Sajtó hasábjain: „A sportrovatok általában a lapok utolsó oldalára kerülnek. Azzal szoktuk magunkat vigasztalni, hogy ha már a szerkesztőségekben erősen a periférián vagyunk, az olvasók nem utolsóként nézik át írásainkat. A közönség jobban szereti a sportot, mint a szerkesztő.” A kitűnő tollú és méltán nagy megbecsültségnek örvendő Zsolt 1974-ben ugyanazokon a hasábokon folytatta a gondolatát: „Sohasem írom be egy kérdőív foglalkozás rovatába, hogy sportújságíró. Úgy gondolom, hogy a foglalkozásom, a hivatásom az újságírás, a sport pedig csupán a reszortom. Mérje le ki-ki maga a szerkesztőségében, vajon a soha írásban le nem fektetett, de a valóságban mégis meglevő rangsorban hol a sportújságírók helye. A sportrovatvezető például az utolsó a rovatvezetők között. A sport körülbelül azt a helyet foglalja el a szerkesztőségekben, mint a zenében, az irodalomban a könnyű műfaj.”

A hetvenes években a Népsport akkori vezetői közül elsősorban Szabó Béla, a főszerkesztő, de Borbély Pál is fontos szerepet töltöttek be a szakosztály vezetésében. A nyolcvanas évek elején így festett a „tisztikar”: Díszelnök: Lukács László (Népszabadság). Elnök: Szabó Béla (Népsport). Elnökhelyettes: Radnai János (MTV), titkár: Borbély Pál (Népsport), szervezőtitkár: Boskovics Jenő (MTI). Tagok: Bodor Ferenc (Vas Népe), Fazekas István (Népújság, Eger), Gyulai István (MTV), Kutas István (Képes Sport), Lázár Lajos (Dunántúli Napló), Novotny Zoltán (Magyar Rádió), Perlai Rezső (OTSH), Zsolt Róbert (Magyar Nemzet). Mintha paritásos alapon alakult volna ki a testület összetétele, minden akkori fontos orgánum képviseltette magát. Íme, egy csaknem évtizeddel későbbi vezérkar, az 1989-es decemberi választás után: Elnök: Novotny Zoltán (Magyar Rádió), alelnökök: Gyulai István (MTV), Szekeres István (Népsport), titkárok: Boskovics Jenő (Népsport), Serényi Péter (Népszava), vezetőségi tagok: Bodor Ferenc (Vas Népe), Borbély Pál (Népsport), Fábián István (Békés megyei Népújság), Gyárfás Tamás (Sport Plusz), Gyürki Ernő (Dél- Magyarország), dr. Malonyai Péter (Magyar Nemzet), Süli József (Csongrád megyei Hírlap), Szalay Péter (MTI).

Óriási fordulatot hozott 1993. szeptember 6. a szövetség életében: ekkor vált a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől függetlenné a sportújságírók szövetsége. Akkor már Novotny Zoltán állt a szervezet élén, óriási feladatot vállaltak az agilis titkárral, Boskovics Jenővel az új helyzetben. Az új szervezeti formában új utakat kellett keresni. A szövetség egyik nagy tette az 1999-es Az évszázad legjobb sportolói gála megszervezése volt. Ez utóbbiról az elnökség 2002-ben készített, az előző négy évről szóló beszámolója így fogalmazott: „Budapesten ünnepelte a nemzetközi szervezet hetvenötödik születésnapját, itt köszöntöttük az AIPS-sel közösen megválasztva Az évszázad legjobb sportolóit, szám szerint huszonötöt, közöttük Papp Lászlót és Puskás Ferencet. A huszonötből tizenhárom el is jött a magyar fővárosba, Franz Beckenbauer pedig videóüdvözletet küldött. Budapest nagy attrakciója volt Az évszázad sportolóinak köszöntése a Vígszínházban, a Parlamentben és a Gundelben. Mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy ennek a csodálatos világsport-randevúnak mi lehettünk az úttörői és első megvalósítói.”

Novotny Zoltán 2001 elején nyilatkozott a Magyar Sajtóban a szövetség életéről: „A kilencvenes évek elején igencsak megosztott volt a hazai újságíró-társadalom, új szövetségek alakultak. A sportújságírók nem szerették volna, ha ez a széthúzás őket is megosztja, ezért inkább saját szövetséget hoztak létre. A függetlenség, illetve a MÚOSZ-szal való lazább kapcsolat látszott a legjobb megoldásnak minden szempontból. A sportújságírók egy nagy szövetség szakosztályaként kevesebb gazdasá­gi önállóságot kaptak, mint kü­lönálló nonprofit szervezetként. Most, mecénásainknak hála, meg tudjuk szervezni rendezvé­nyeinket, és a finanszírozásba nem szólhat bele senki.”

2002-ben Szekeres István, a korábbi első elnökhelyettes nyerte meg a választást, s vette át Novotny Zoltántól a szövetség vezetését. Ebben az időszakban is folytatódott az Év sportolója-gálák szervezése, a MSÚSZ továbbra is kiosztotta díjait, köztük a Feleki-díjat és a Világnapi elismerést, valamint a Szombathy István Alapítványon keresztül igyekezett segíteni a rászoruló és segítséget igénylő kollégáknak. 2007 elején a tagság – nagyon szoros szavazáson, 67:64 arányban) Pajor-Gyulai Lászlót választotta meg a szövetség új elnökének, akit aztán négy évvel később a tagság újraválasztott. Az újabb változást a 2015-ös tisztújító közgyűlés hozta, amikor a tagság Szöllősi Györgyöt választotta meg elnöknek, Az elmúlt években minden korábbinál nívósabb eseménnyé vált az Év sportolója-díj átadása, amelynek a Nemzeti Színház ad otthont. A sportújságírók utazását, s ezzel a munkáját segíti az eredetileg a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatásával létrehozott, de immár a kosárlabda- és kézilabda-szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság szerepvállalásával kibővített Csillag Imre Ösztöndíj-program. 2018 az első éve a kormány által támogatott Nagy Béla Programnak, amely ugyancsak a szakmai munka anyagi feltételeinek javítását, a könyvkiadást, a honlapkészítést segíti. Minden korábbinál szorosabbra fűztük a kapcsolatainkat a határokon túli magyar újságíró-szervezetekkel, elsősorban a MURE-val, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a VMÚE-vel, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével, valamint a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségével.

Növekedett a taglétszám, amely immár, minden korábbi rekordot megdöntve, a 2019-re a nyolcszázat is meghaladta.

 

Az AIPS és a magyar sportújságírás

1920-ban, az antwerpeni olimpia alatt vetődött fel az ötlet, hogy a sportújságírók alapítsanak nemzetközi szervezetet. A francia Frantz Reichel a belga Victor Boinnal közösen végezte el az előkészítő munkát, amelynek eredményeképpen 1924. július 3-án megalakult a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, azaz az AIPS. Első elnöke Frantz Reichel lett.

A magyar sportújságírókat az előkészületek során a Nemzeti Sport főmunkatársa, dr. Mamusich Mihály képviselte. Egyetértett azzal, hogy sürgősen alakítsák meg a sporthírlapírók nemzetközi szö­vetségét és megjelölte a feladatokat is : nagyobb sportesemények alkalmával közlekedési szabadjegy, távirati és levélportó kedvezmény, kedvezményes ellátás kieszközlése, s egy nemzetközi sportsajtó-igazolvány kiállítása, amely megkönnyítené a külföldet járó újságírók munkáját. Svájci, dán, csehszlovák, francia és jugoszláv hozzászólás után határozatilag kimondta a göteborgi tanácskozás a nemzetkö­zi sportújságíró-szövetség megalapításának szükségességét.

Négy évvel a párizsi megalakulás után, 1928 augusztusában már arról tudósított a Nemzeti Sport, hogy „A Nemzetközi Sporthírlapíró Egyesület amsterdami (sic!) kongresszusa tegnap alelnökévé választotta Vadas Gyula dr.-t.” 1928-ban egyébként már jó néhány magyarországi tagja lehetett az AIPS-nek, legalábbis az alábbi hírből kiindulva: „Felkérjük azokat a t.. Kartársakat, akiknek nemzetközi (AIPS) igazolványuk még nincsen, hogy ennek megszerzése céljából hozzánk 3×4 cm nagyságú 1 darab fényképet és 1.20 pengő kiállítási díjat legkésőbb f. hó 31-ig beküldeni szíveskedjenek.”

Vadas Gyulát 1932-ben újraválasztották alelnöknek, ám 1936-ban a berlini „közgyűlés sajnálattal vette tudomásul Vadas Gyula dr- főszerkesztőnek alelnöki tisztségéről történt lemondását és eddigi érdemes munkásságáért meleg köszönetét mondott.” Továbbra is volt magyar alelnöke a szervezetnek, mégpedig dr. Mamusich Mihály. Ráadásul a választmányba bekerült Somogyi Vilmos is..

A második világháború után Magyarország hosszú éveken keresztül nem vett részt az AIPS munkájában, gyakorlatilag sportújságíró-szervezet sem működött. 1958-ban megalakult a MÚOSZ szakosztályaként. Tulajdonképpen a külföldhöz való közeledés hívta életre, ugyanis az AIPS-hez való újbóli csatlakozás feltétele volt a hazai szervezet létezése. Az 1958-as göteborgi kongresszuson Hegyi Gyula, az MTSH elnöke személyes küldötteként Endrődi Lajos, a MUOSZ nevében pedig Szepesi György vett részt. Hamarosan valóban ismét felvételt nyert Magyarország az AIPS-be.

Öt év múlva már újra volt magyar tagja is a vezetőségnek. Miután a francia Félix Lévitan, a Parisien Libéré című lap főszerkesztője került az elnöki posztra – nem kis részben a szocialista táborő, azon belül is Szombathy Istvánnak a közreműködésével –, megnyílt az út Szombathy számára a vezetőségbe. Ő nagyszerű munkát végzett a nemzetközi szövetségben. Kiharcolta , hogy az AIPS lapját Budapesten szerkesszék és készítsék, ő volt a főszerkesztő. Tekintélyét latba vetve lobbizta ki, hogy 1977-ben magyar kolléga kövesse a poszton: Gyulai István.

Akkoriban az AIPS 20 sportági szakbizottságának vezetőségében több magyar is aktív szerepet kapott, így Dávid Sándor volt a vívószekció elnöke; Kozák Mihály az asztalitenisz-bizottság titkára; Subert Zoltán az atlétika-, Boskovics Jenő a súlyemelő­-bizottságban dolgozott, Gyárfás Tamást éppen akkoriban választották be a kosárlabda-szakbizottságba. Gyulai István 1989-ben főtitkárhelyettesből főtitkárrá lépett elő, az 54 lehetséges szavazatból 48-at begyűjtve. Az AIPS irodája átköltözött a fővárosunkba.

Budapest rendezte az 1992-es AIPS kongresszust, 1965 után másodszor vállalta a magyar szövetség a házigazda szerepét. Ezen a kongresszuson Gyulai István lemondott tisztségéről – néhány héttel később az IAAF, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtikárává választották –, de nem maradt magyar nélkül a vezetőség, miután Gyárfás Tamás a főtitkár-helyettes. Feladata lett a marketing és szponzori tevékenység irányítása, valamint a budapesti iroda irányítása. Ő főszerkesztette az AIPS magazinját is. Két évvel később, Manchesterben, amikor Togay Bayatli, az új török elnök ötletére a nagyobb létszámú elnökségen belül egy öttagú operatív testületet, bürót is létrehoztak, annak is tagja lett. 1997-ig töltötte be a főtitkár-helyettesi posztot.

Külön is ki kell emelni Boskovics Jenőt. A mindig rendkívül agilis és páratlan szervezőkészséggel megáldott kolléga szinte soha nem fogyott ki az ötletekből. 1999-ben újra Budapest rendezte az AIPS kongresszusát, amelyen egyben a 75. születésnapját is ünnepelte a szervezet. Óriási sikert aratott az akkor már két éve az AIPS főtitkár-helyetteseként dolgozó (majd 2002 és 2005 között a kincstárnoki pozíciót betöltő) Boskovics ötlete, amelynek alapján megválasztották az Évszázad sportolóit. A világméretű szavazás eredményeképpen huszonöt sportoló érdemelte ki a megtiszteltetést, köztük két magyar: Puskás Ferenc, az Aranycsapat legendás kapitánya és Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. Boskovics Jenő „visszavonulása” után négy évvel, az AIPS 2009-es milánói közgyűlésén Dobor Dezső került az elnökség tagjai közé. 2017-ig, a pjongcsangi kongresszusig töltötte be a tisztséget, majd ott súlyosan vétett az etikai szabályok ellen. (Amelyet később egy hazai bírósági eljárásban bocsánatkérésével el is ismert.)

Ugyanazon a kongresszuson Csisztu Zsuzsát, a MSÚSZ alelnökét az AIPS végrehajtó bizottságába, Szöllősi Györgyöt, a MSÚSZ elnökét pedig az európai szekció elnökségébe választották be, aki 2019-től e testületben az alelnöki tisztséget tölti be.

 Az AIPS magyar tisztségviselői

Mamusich Mihály dr. (Nemzeti Sport): A megalakulást előkészítő választott biztottság tagja (1923–1924)

Vadas Gyula dr. (Nemzeti Sport): az AIPS alelnöke (1928–1936)

Mamusich Mihály dr.: az AIPS alelnöke (1936–

Somogyi Vilmos (Esti Kurir): az AIPS választmányának tagja (1936–1944)

Szombathy István (Népsport): főtitkárhelyettes, (1964–1977)

Gyulai István (Magyar Televízió): főtitkárhelyettes (1977–1989), főtitkár (1989–1992)

Gyárfás Tamás (Sport Plusz): főtitkárhelyettes (1992–1997), a büro, az operatív irányító testület tagja (1994–1997)

Boskovics Jenő  (MTI, Népsport, Foci, Nemzeti Sport, a World Weightlifting főszerkesztője): főtitkárhelyettes, majd pénztárnok (1997–2005)

Dobor Dezső (szabadúszó): végrehajtó bizottsági tag (2009–2017)

Szöllősi György (Nemzeti Sport): AIPS Europe végrehajtó bizottsági tag (2017–), az AIPS Europe alelnöke (2019–)

Dr. Csisztu Zsuzsa (Presztízs Sport): végrehajtó bizottsági tag (2017–)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • Albert-kiállítás

    Az MSÚSZ Nagy Béla-programjának támogatásával az egyetlen magyar aranylabdásról, Albert Flóriánról rendeznek emlékkiállítást Békéscsabán.

  • dav

    A Testnevelési Egyetemen lévő irodánkban megtartottuk a mostani elnökség utolsó ülését. Mint ismert, az április végi budapesti közgyűlésen tisztújítás lesz, a testület négyéves mandátuma lejár.

  • B01I42114

    A kiváló sportújságíró, tagtársunk, Kocsis L. Mihály édesapjáról, Kocsis Mihályról írt tartalmas, gazdagon illusztrált könyvet, amit a Magyar Kajak-kenu Szövetségben mutattak be a sajtó képviselőinek.

























Kapcsolat
Székhely:
1064 Bp., Vörösmarty u. 47/a

Levelezési cím:
1123 Bp., Alkotás u. 44.

Iroda:
1123 Bp., Győri út 17.

iroda@sportujsagirok.hu
06-20-9159-685

Szövetségünk számlaszáma:

10102086-13584302-00000008


Legutóbbi facebook bejegyzések

Gratulálunk, Simi!

Simon József elismerése.

37 likes3 days ago

Békéscsabai tárlat Albertről

Az MSÚSZ Nagy Béla-programjának támogatásával Albert Flóriánról rendeznek emlékkiállítást Békéscsabán.

6 likes3 days ago

Az MSÚSZ-szavazásán a sportújságírók Jakabfi Zsanettett választották 2018 legjobb női labdarúgójának, ám a magyar válogatott és..

13 likes5 days ago

Kocsis: 90

KS-könyv

Az idén szeptemberben lenne 90 esztendős Kocsis Sándor, minden idők legkiválóbb magyar futballistáinak egyike, az Aranycsapat jobbösszekötője, a Ferencváros,…

Tovább >>

Zágrábban is jártunk

zászló

Április 6-án volt napra pontosan hetven esztendeje, hogy Zágrábban, a Gejeva…

Tovább >>

Bécsi ünnep

Sports Media Austria Jahrestagung 2019

Az Osztrák Sportújságíró Egyesület alapításának 70. évfordulója alkalmából a Magyar Sportújságírók Szövetségét is meghívták Bécsbe, ahol Szöllősi György elnök,…

Tovább >>

Meg kell nézned!

CSABAI Dóra; Eggert, Sophia

A 37. Magyar Sajtófotó-pályázaton szövetségünk tagjai közül a Sport (sorozat)-kategóriában Varga Dzsenifer (szabadfoglalkozású) Vakfoci című alkotásával második,

Tovább >>

Illyés Tibor győzött

pong

Az Ormai László-csarnokban rendezett asztalitenisz-világnap keretében került sor az I. Gergely Gábor Médiakupára, amelyen tizenhatan vettek részt, a sportújságírók…

Tovább >>