Olimpikon újságíróktól a digitális sporthírekig
Íme, a közvetett bizonyíték arra, hogy a kollégák már 107 évvel ezelőtt is közösségbe tömörültek: MAGYAR SPORT HIRLAPIRÓK SZINDIKATUSA 1909. (Köszönet a képért, Dobor Dezsőnek)
A 150 éves sportsajtó kialakulása alatt volt idő, amikor a sportot csak úri hóbortnak tartották, ezért annak lényegét értekezésekben magyarázták, és volt, hogy olimpikonok írták a cikkeket. Hosszú idő telt el, amíg a hétvégi hírlapban megjelent sportközleményből napi színes sportújság lett. Íme, a hazai sportsajtó történetének legjelentősebb mérföldkövei.Az első magyar nyelvű sportújság
Lapok a lovászat és vadászat körébőlcímmel jelent meg 1857-ben, amit az a Landerer és Heckenast nyomdája sokszorosított, amely akkoriban - a Pesti Hírlap sikere nyomán – az első nagy újságkiadónak is számított. A következő évben a 16 oldalas újság
Vadász és Versenylap-ra rövidítette nevét, de tulajdonos főszerkesztője továbbra isBérczy Károly maradt. Az első világháború végéig rendszeresen megjelenő lap nemcsak az akkoriban még nem sokra tartott sport jelentőségét írta meg olvasóinak, de beszámolt a lövészetről, az úszásról, az evezésről és a kerékpározásról is, mint sportolási lehetőségekről. Stílusát és nyelvezetét – előd és minta híján – a szerkesztő alakította ki. Így aztán tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Bérczy Károly teremtette meg a hazai sportszakirodalmat.
Ahogy aztán a sport ízére egyre többen ráéreztek, megalakultak az első sport szervezetek, a hirtelen életre kelt sportéletről pedig már egyre többet lehetett a sajtóban is írni. Az 1880-as évektől kezdve Vadnai Károly értekezik sportproblémákról rendszeresen a
Fővárosi Lapokújság
Szalon és Sportcímű vasárnapi mellékletben, ekkor lesz állandó sportrovata a Pesti Hírlapnak, és ekkor kezd el működni a kor két legnagyobb, egymás riválisaként működő sportújság a
Tornaügyhavi folyóirata és a hetente megjelenő
Hercules.
Tematikus sportlapokAzonban ekkoriban az olvasókat értekezések helyett már a más sportágakról szóló színes hírek is érdekelték, ezért szívesebben olvasgatták az 1893-ban megjelenő
Sport-Világhetilapot – amely vadászat és torna mellett már a 20. század központi sporttémájáról, a labdarúgásról is szólt, vagy az 1903-tól megjelenő Nemzeti Sportot.
A Nemzeti Sport első számának címlapja
Utóbbi még erősen vívás centrikus sportlapnak indult, de a vívómester Fodor Károly, szerkesztőkollégájával Nagy Bélával együtt idővel egyre inkább az általános testnevelési és sportproblémákra tért át. Kezdetben szolid példányszámban, kis méretben, fekete-fehér változatban készült, amibe a tudósítók kézzel írt anyagait a szerkesztőségként is működő Fodor vívótermébe küldték. Noha az 1912-es stockholmi olimpiáról még írhatott volna, magazinos jellege miatt nem követte az olimpiai eseményeket, novemberben pedig a hetilap pénzhiány miatt egy időre el is tűnt a sportsajtóból.
És amíg korábban a lapok sportrovata még többnyire sportegyesületek által kiadott közleményeket hozott le, addig a századforduló után olyan tematikus sportújságok is megjelentek, mint a korcsolyázók havi folyóirata a
Jég, az 1924-től a II. világháború végéig működő
Szent Györgycímű lovas témájú havilap, vagy a
Nimród képes vadászújságKittenberger Kálmán főszerkesztésével.
Mellékletből képes hetilapAztán fokozatosan újraéledt a
Nemzeti Sportis. 1922-ben hetente háromszor jelent meg a függetlenséget biztosító Nemzeti Sport Kiadó gondozásában, az azt követő évtől kezdve pedig Vadas Gyula már heti öt alkalommal szerkeszti az újságot, amely keddenként Képes Sport mellékletet is tartalmazott. A második világháború végétől a rendszerváltásig
Népsportnéven jelent meg – egy köztes 1956-os időszakkal, amikor néhány hónapig az újság nevét egyszerűen csak
Sportra változtatták –, 1990-es privatizációja után azonban visszavette eredeti Nemzeti Sport nevét. Mindez idő alatt 1910-től több mint harminc éven át hetente kétszer a
Sporthírlapis olvasható volt, amely már véleményformáló tárcákat is közölt lapjain, írásaival hol felizgatta, hol megnyugtatta az olvasókat.
A kezdetben még néhány oldalas mellékletként működő
Képes Sporthetilap 1939-től öt éven át Rajcsányi László olimpiai kardvívó, Csík Ferenc olimpiai úszóbajnok és Bárány István Európa-bajnok úszó szerkesztésében jelent meg. A lap második érájában 1954-től kezdve a mindenkori állami sportvezetés hetilapja volt, majd 1992-ben
Képes Nemzeti Sportnéven beolvadt a
Nemzeti Sportba. 2003-ban azonban a teljes ráncfelvarráson átesett új
Képes Sportegyre olvasmányosabb, magazinosabb, színes híreket, riportokat, hazai és külföldi sztárinterjúkat közöl, inkább csak nevében őrzi lapelődje hagyományát.
Lovas nemzet lovas sajtóvalAmióta 1860-ban a hivatalosan első sportújságírónak számító Bérczy Károly a lovas sport fejlődése érdekében megszerkesztette a
Méneskönyvet, a lovas versenyek, a fogadások és a lovassport azóta is egy külön szekciónak számít a sportújság piacon. Ezért a múlt század közepén nemcsak a labdarúgás szerelmeseinek volt
Sportfogadáslapja, de a lovas sportra fogadóknak is
Pesti Turfcímmel, amely
később Magyar Turfnéven lett ismert magazin a lóbarátok és lósport kedvelői között.
Ide tartozik az 1955-ben először megjelenő Pegazus magazin is, kezdetben Galkó Ernő szerkesztésében, amely 1982-ig
Lovas sport-lótenyésztésnéven jelent meg, és a nyolcvanas évek közepétől a
Lovas Magazin, amely később
Lovas Nemzetnévre váltott. Ezek mellett, a múlt század közepén és végén ugyanúgy megtalálható volt a piacon a Magyar Vadászok Országos Szövetségének lapja, a
Magyar vadász, amely 1969-től Karczag Iván szerkesztésében újra
Nimródnéven jelent meg , ahogy a húszas években is.
Vizuális ingerkeltésLegalábbis ez is része az utóbbi néhány évben fennmaradó sportlapok sikereinek. Amíg ugyanis ezek a lapok a hetvenes évek elején többnyire fekete-fehér oldalakon jelentek meg, a nyolcvanas évektől kezdve például már a Képes Sport is színes fotókat közölt le. A rendszerváltás után több sportág tematikus lapja is eltűnt a színről, a legjobbak csak külsőben, tartalmukban és az olvasói igények diktálta piaci követelményeknek megfelelve és megváltozva tudtak életben maradni. Ezek a kiadványok vizuálisan ingerkeltő, látványos, nagyobb fotókat tartalmazó címlappal és jellegzetes tipográfiával igyekeztek a sportrajongókat az újságárusok standjaihoz csábítani.
2009-ben így lett helye a sportlapok piacán a havonta megjelenő Nemzeti Sport Magazinnak, amely számos egyéni és csapatsportos témát dolgoz fel, és amelyben már nemcsak gazdasági és sportpolitikai elemzések szerepelnek, de tematikájába az extrém sportok bemutatása is fokozatosan belekúszott. Egyre elterjedtebb lett, hogy előzetes olvasói felmérés alapján tervezik újra a lapokat, így újult meg 2010-ben a Képes Sport, amikor külön sportrajongó fiataloknak szóló rovatot indítottak, vagy amikor a naponta megjelenő Nemzeti Sport 2001-ben bevezette, hogy elsőtől az utolsó oldaláig színes külsőben jelenik meg.
Digitalizált sporthírekIdővel a digitális világ is elkezdte ontani magából a sportos információkat. Megjelentek a sport tematikájú műholdas- és kábeltelevízió csatornák, így aztán a kilencvenes évek közepétől az Eurosport csatornát többnyire Palik László és Héder Barna kommentálásával nézhettük, a kétezres évek elejétől kezdve pedig a Sport Tv-t, amelynek jelenleg három csatornáján saját gyártású műsorok is készülnek.
Aztán már majdnem lett ősszel egy sportrádiója fővárosunknak, Benik Balázs rally bajnok és Rácz Felix üzletember ugyanis egy gödöllői frekvencián akarták elindítani rádiójukat, amelynek adását a februári téli olimpia alatt a főváros negyven kilométeres vonzáskörzetében lehetett volna fogni. Technikai hibákra hivatkozva, az adás sugárzásra továbbra is csak egy ötlet maradt. És ahogy 1997-ben megjelent a Nemzeti Sport Online, úgy a kétezres évek elejére szinte minden magyar print újság és televízió arra törekedett, hogy online is megjelenhessen. Az online sportcsatornák pedig egyre több videós tartalmat osztanak meg, amelyet az okostelefonok különböző platformjain a lapok saját applikáció fejlesztésével is elérhetővé tesznek.
(A Kreatív online portál cikkét elkészítését a Nemzeti Sport támogatta)
2016-12-15